A nyaranta Magyarpolányban működő nemzetközi művésztelepen készült alkotásokból válogattunk a Várgalériában és a Magtárban rendezett kiállításon.

A Dubniczay-palota / Várgalériában és Magtárban megnyíló kiállítás anyagát a nyaranta Magyarpolányban működő nemzetközi művésztelepen készült alkotásokból válogattuk.

N. Mészáros Júlia művészettörténész így ír a magyarpolányi művésztelepről:

„ …. Magyarpolány abból a szempontból is teljesen egyedülálló az országban, hogy ebben a községben nem egy, hanem kettő - egy grafikai és egy a fa és bronzöntő -  alkotótelep is működik nyaranta, amely egymással és az önkormányzattal szoros együttműködésben, mindkét művésztelep alkotásaiból hozta létre állandó képzőművészeti kiállítását, mely ha tényleg magukénak érzik az ott élő emberek, döntően meghatározhatja a település, sőt az egész térség művészeti életét, kultúráját.

Magyarpolányon Csabai Tibor és Diénes Attila grafikus, illetve szobrászművészek, valamint Grőber József polgármester településfejlesztő szándéka találkozott össze és hozta létre az első falusi kortárs művészeti állandó kiállítást. Az előzmények azonban 2019-nél, az alapításnál jóval messzebbre vezetnek.

Diénes Attila 1988-ban települt át Magyarországra, és 1989-ben Magyarpolányon találta meg azt a természeti környezetet, ami leginkább Erdélyre emlékeztette, ezért a szívéhez tudott nőni. A következő évben megépítette azt a bronzöntő műhelyt, ahol ma a művésztelep és más szobrászművészek alkotásai valósulnak meg. Diénes Attila már a letelepedése évében meghívta néhány művészbarátját, hogy együtt dolgozzanak, ebből nőtt ki a magyarpolányi
Fa, majd Fa és Bronzöntő Művésztelep.

A másik fontos előzmény 1998-hoz köthető. Ebben az évben Csabai Tibor megalapította a községben a Művészeti Alapiskolát, és a helyi közoktatási intézmény vezetője lett. Csabai Tibor az Ajkai Grafikai Műhely Egyesület vezetőjeként nyaranta nemzetközi művésztelepet szervezett, melyet – amint megvalósultak a feltételei – Magyarpolányba vitt, és az alapiskola számára is szervezett nyári alkotótábort, melyek koordinálását is maga végezte……

….. A két művésztelep több szempontból is előnyösen egészíti ki egymást. Egyrészt a szobrászat mellett a rajz-, festészet és grafika is teret kapott az alkotómunkában, ezáltal a kortárs művészet szélesebb spektruma és sokféle mű van jelen a község nyári művészeti életében. Másrészt az erdélyi és Erdélyből származó, valamint a hazai szobrászokon kívül ajkai, Balaton-környéki, veszprémi, budapesti és más magyarországi településeken élő művészek is dolgozhatnak itt.  A két művésztelep szoros együttműködése a Bakonytól a Balatonig és még távolabb, valamint a határon túli magyar településekig terjed, és több ország művészetével kapcsolódik. Mindez új perspektívát nyithat a helyi sváb hagyományok kortárs művészettel való megtermékenyítésére, s nemzetközi – pl. szlovák, román, szerb, osztrák és német – művészeti kapcsolatok építésére is.

Mindkét művésztelepre jellemző, hogy összeszokott alkotóközösség, melynek tagjai rokon szemléletűek, egymáshoz közeli művészeti elveket vallanak. Közös a tradícióőrzés és a tradíciók folyamatos megújítására irányuló törekvés….”

Kiállító művészek:

Baranyai Ferenc; Bodnár Imre; Csabai Tibor; Daradics Árpád; Deák Németh Mária; Diénes Attila; Diénes Szilárd; Elekes Károly; Fábián László; Ferencz Ernő; Gaál Tamás; Jáger István; Juhos László; Kamper Lajos; Kapolcsi Kovács Csaba; Koppándi József; Kovács Dorottya; Kutasi Tünde; Lugossy László; Muresan Gheorghe; Németh Gyula; Nemes László; Pataki Katalin; Pataki Réka; Petrovics István; Pokornyi Attila; Sánta Csaba; Siklódy Ferenc; Sipos István; Székely János; Szőke György; Sztranyák Zsófia; Tasnádi Szandra; Tézsla Rebeka; Ursula Etzlinger-Staff; Vitárius Nikoletta