A Múzeumi Szabadegyetem februári előadására 2017. február 14-én, kedden várja kedves szabadegyetemi hallgatóit a Laczkó Dezső Múzeum.

 Múzeumi Szabadegyetem 2016/2017

Étel/élet. Michelin-csillagon innen és túl. Egy kiállítás étlapjára.

Pléhkanál a lábszártekercsben

Katonai étkezés a két világháborúban

A Múzeumi Szabadegyetem februári előadására 2017. február 14-én, kedden várja kedves szabadegyetemi hallgatóit a Laczkó Dezső Múzeum.

A 16:30-kor kezdődő szabadegyetemi előadás a két világháború közötti étkezési szokásokkal foglalkozik. A téma Rainer Pál történész előadásában kerül bemutatásra.

Az előadás a veszprémi Házasság Hete rendezvénysorozat része.

Az étkezés minden korban és minden hadseregben fontos tényező volt, és napjainkra is az maradt, hiszen a hosszabb ideig koplaló katona nem fog harcolni, sőt nagy valószínűséggel a parancsot is megtagadja

Az étkezési ügyeket a közös hadseregben az Élelmezésügyi testület (Verpflegs-Branche) keretében élelmezésügyi tisztviselők (Verpflegsbeamte), a m. kir. Honvédségnél a közétkezési bizottságok keretében, kezelőtisztek, majd élelmezésügyi tisztviselők intézték. 1904-ben megalakult az élelmező tisztikar (Proviantoffizers-Korps) is, amely a honvédségnél csak pár évig tevékenykedett, 1911-ben beleolvadt a gazdászati tisztek állománycsoportjába.

A katonák békebeli és (idővel erőteljesen csökkenő) hadi illetményeit az étkezés terén is pontos előírások rögzítették. A személyi felszerelésnek részét képezték az étkezéssel kapcsolatos felszerelési tárgyak is: kenyérzsák, kulacs, evőcsésze, evőeszközök.

A katonai étkezést forradalmasította a fogatolt mozgókonyha (népiesen gulyáságyú) használata, amely lehetővé tette a menet közbeni ételkészítést. Az osztrák–magyar haderőben, az orosz–japán háború tapasztalatai nyomán, 1909-ben vezették be. Szintén igen fontos műszaki újítás volt az 1901-ben rendszeresített (magyar találmányú) fogatolt tábori sütőkemence.

Az előadás során megismerkedhetünk – többek között – a kenyérzsák és a háti bőrönd előírásos pakolásával, a gulyáságyú és a kenyérsütő kemence működésével, a menetek pihenőiben vagy lövészárokban, fedezékben való étkezés körülményeivel, láthatjuk a hadihajókon történő étkezés környezetét, az élelmiszereket a csapatok után szállító járműveket, de azt is, hogy esetenként milyen nehezen járható és nehezen megközelítő, extrém helyekre kellett kiszállítani a csapatok étkezését. Továbbá megelevenedik a hadikórházak étkezése és a hadifoglyok, sőt a nők részvétele a hátország mezőgazdasági munkáiban, amely szintén az Osztrák–Magyar Monarchia élelmiszerellátását volt hivatva elősegíteni.

Az úr a pokolban is úr volt, a vizsgált korszakban a tisztikar étkezése lehetőleg mindig elkülönült a legénységétől.

Előadásunk főleg a múzeum két világháborús fényképanyaga segítségével mutatja be az étkezés ezen sajátos területét, amelyet az előadó további saját rokon fotóanyaggal és korabeli ábrákkal egészített ki.

Rainer Pál

történész

A Múzeumi Szabadegyetem 2016/2017 díjai:
• 1 alkalom:
felnőtt: 400 Ft, diák/nyugdíjas: 300 Ft
• 1 szemeszter (5 alkalom):
felnőtt: 1600 Ft, diák/nyugdíjas: 1200 Ft
• Szabadegyetem Plusz (tartalmazza 5 előadás árát, valamint tárlataink megtekintését a szabadegyetemi napokon!):
felnőtt: 2000 Ft, diák/nyugdíjas: 1500 Ft.
• A részvétel a Veszprémi Múzeumegylet tagjai, a múzeum munkatársai és a korábbi munkatársak számára ingyenes!